Egy újabb bútor felújítást szeretnék szeretnék nektek mutatni, bár ez még tavalyi történet, de most is aktuális lehet.

Tavaly egy nagy belső házfelújításba fogtunk. Fürdőszoba, WC, konyha teljes elektromos vezetékek, vízvezetékek, burkolat cseréje, és ami nagy vágyam volt (tulajdonképpen ez volt mindennek a kiinduló pontja) a konyhabútor cseréje.

A fürdőszobába is került új bútor, mert a régi elég össze-vissza bútorok voltak, már nem akartam vissza tenni a megújult fürdőbe. Ami nagyszerű volt az egészben, hogy a régi bútoroknak is találtunk új gazdát, így nem került semmi a szemétbe. A leginkább annak örültem, hogy még a régi konyhabútornak is találtunk helyet egy kis balatoni nyaralóban. Felújították, és tökéletes lett!

A mellékhelység is felújításra került, ahol volt egy nem annyira régi faliszekrény. Ez teljesen megfelelő volt ebben a helységben, nem szerettem volna kidobni, újra szekrényre pénzt áldozni. Úgy gondoltam, hogy egy kis festékkel feldobom ezt a finoman szólva nem túl szép darabot, hiszen már van gyakorlatom a festésben. Korábban lefestettem az éjjeli szekrényeket, komódot és a régi tálalónkat is.

Fontos elmondani, hogy ez egy bútorlapból készült szekrényke, műanyag borítással, a korábbi bútorok fából voltak. A bútorlap festésétől azért féltem kicsit, de úgy gondoltam nincs veszteni valóm, hiszen ilyen formában semmiképp nem kerül vissza a helyére.

Több blogot is olvastam már ilyen bútorok felújításáról, többek között juditu blogját, ahol úgy éreztem teljesen kiképeztem magam ebben a témában.

Előkaptam tehát az ecsetet és nekiláttam. Illetve először a csavarhúzót, mert amennyire lehetett szét kellett szedni, hogy szépen tudjam festeni.

Ezt követően egy durva csiszolóvászonnal megérdesítettem a felületet, átcsiszoltam minden oldalt. Most is OBI vízzel hígítható zománcfestékkel dolgoztam. Alapozót nem használtam.

Nagyon szépen tapadt a felületen. A 2. réteg szépen befedte ezt a barna színt, de itt-ott még átütött, ezért még felvittem egy 3. réteget is, amivel tökéletes fedést értem el.

Az ajtók maradtak fehérek, és a fogantyút sem cseréltem le, mert nem találtam pontosan ekkora méretűt, és a lyukak pedig adottak voltak.

Most már 1 év távlatából mondhatom, hogy bírja a kiképzést, nem pattogzott le. Takarításkor nedves ruhával törlöm a port róla, és ezt is jól bírja.

Csak javasolni tudom mindenkinek, hogy adjon egy esélyt a régi bútorainak, ne dobjuk ki azonnal, ha már nem tetszik vagy kissé kopott. egy kis festékkel teljesen új stílust adhatunk ezeknek a régi daraboknak.

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be hozzám máskor is!